twilight :
"Kérlek, árulj el csak egy teóriát." - a szemei még mindig parázslottak.- "Ööö, szóval,megmart egy radioaktív pók?" -ő is hipnotizőr volt? Vagy csak reménytelen voltam?- "Eznem olyan kreatív." - gúnyolódott.- "Sajnálom, csak ezzel szolgálhatok." - mondtam,sértődve.- "Még csak nem is jársz közel." - kötekedett.- "Nincsenek pókok?"- "Nincsenek."-"És semmi radioaktivitás?"- "Semmi."- "Áh" - sóhajtottam.
"A kriptonit sem zavar" - nevetett. (Edward Bella)
Nekem te vagy az életem. Te vagy az egyetlen dolog az életemben, aminek az elvesztése fájdalmat okozna
Le sem vettük a szemünket egymásról, bámultunk arra, ami nélkül egyikünk sem lenne képes élni: a másikra.
Azért félek, mert... hát szóval, nyilvánvaló okokból nem maradhatok mindig veled. És attól félek, hogy én veled akarok lenni, sokkal jobban vágyódom rá, mint szabadna.
Az ujja lassan végigsimított a gerincemen, éreztem, ahogy felgyorsul a lélegzete. Kezem erőtlenül támaszkodott a mellkasának, és már megint szédültem. Lassan előrehajtotta a fejét, és másodszor is megérintette hűvös ajkával az enyémet, nagyon óvatosan, résnyire nyitott szájjal. És akkor összeroskadtam.
Ha tudnék álmodni, én is rólad álmodnék. És nem szégyelleném.
Alkonyat van megint. Újra vége van valaminek. Bármilyen tökéletes is egy nap, mindig véget ér
Az iró:Stephenie Meyer